Nézd, a fénykép álmot rejt,
egy csók, egy nyár, egy kert,
most lángban álló múlt.
Nézd, mint Napfény-hercegnő:
szemedben hit, remény, erő,
ma szörnyű átok sújt,
Fogy az idő, bezár egy ajtó,
titok a vér, a könny, a jajszó.
Ölel a bűn, a csókja fullaszt,
legyen erőd, vagy el sem bújhatsz már,
soha talán.
Itt száz reményed máglyán ég,
ez a tűz széttép! Vagy elszöksz már,
vagy elmerül a nyár.
Félsz, és fényed halvány láng,
a szíved száz szilánk,
de lesz,'ki óv és véd.
Csak szólj!
a cinkos csönd kirabol,
a sorsod másról szól,
lesz új világod még.
Fogy az idő, bezár egy ajtó,
titok a vér, a könny, a jajszó.
Ölel a bűn, a csókja fullaszt,
legyen erőd, vagy el sem bújhatsz már,
soha talán.
Itt száz reményed máglyán ég,
ez a tűz széttép! Vagy elszöksz már,
vagy elmerül a nyár.
Sírsz, álarc mélyén sírsz,
világ végét hívsz.
Csoda nincs, csak szép és jó,
van a fény, a gyógyító,
érezned kell!
Fogy az idő, bezár egy ajtó,
titok a vér, a könny, a jajszó.
Ölel a bűn, a csókja fullaszt,
legyen erőd, vagy el sem bújhatsz már,
soha talán.
Itt száz reményed máglyán ég,
ez a tűz széttép!
Mondd, 'mért tűrnéd?
Bárhol élsz, majd rád talál:
mert nem felejt a nyár.
- 专辑：Rouge
- 歌手：Zséda
- 歌曲：Ajtók mögött